Éjfél után már rosszabb döntéseket hoz az agy – mondják a kutatók
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Egyes hangyatelepeken olyan döntéshozatali hálózatok jönnek létre, amelyek nagyon hasonlítanak az agy neuronjainak szövetéhez – állítják amerikai szakemberek.
Az átlagos hőmérséklet az agyban 38,5 Celsius-fok, vagyis több mint két fokkal magasabb, mint a szájban. Az agy mélyebb régióiban pedig gyakran túllépi a 40 fokot is, azt az értéket, amely a test más helyein lázzal lenne egyenlő.
Egy amerikai csúcsgépet nemrég a világ leggyorsabb szuperszámítógépének választottak. Lehet, hogy ez a cím idővel kínai kutatókhoz kerül.
A kutatók szerint az agy hőmérséklete a nap folyamán fokozatosan változik.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Ez elsőre viszonylag száraz információnak hangzik, de úgy talán izgalmasabb, ha hozzátesszük, hogy sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak.
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a koronavírus okozta Covid–19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.
Szerelmi bánat gyötri? Munkahelyi stressz kínozza? Az alkohol biztosan nem megoldás a problémára, amit amerikai kutatók új tanulmánya is erősít.
Egészen új gyógymódokat és a sci-fi határait feszegető beavatkozásokat is lehetővé tehet az, hogy sikerült megérteni, miként rendezi időrendbe az agy a múltbeli eseményeket.
Az embert egyelőre nem pipálják le, de így is gyorsabban tanulnak azok a miniagyak, amiket ausztrál tudósok hoztak létre. A pingpongozás már jól megy nekik.
Egy rendhagyó kísérlet a tudomány nyelvén is igazolta azt, amit az unokák érezhetnek, amikor nagyszüleik közelében vannak.
A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.
Eddig azt hitték, hogy a koronavírus az emberi agysejteket is képes megfertőzni, de egy új kutatás most arról számolt be, hogy ez nincs így.
Dán kutatók egy csoportja is részesült abból az ösztöndíjból, melyet merész kísérletek finanszírozására oszt ki a Villum Alapítvány. Az ötlet igen meghökkentő: a világ legkisebb olyan számítógépét kívánják megépíteni, mely az emberi agyhoz hasonlóan dolgozik.
A házelnök a Parlamentben boncolgatta, hol tart napjainkban a tudomány. Kövér László szerint átléptünk egy küszöböt.
A magyar MaxWhere szerint a virtuális tér segíti az információk befogadását, felgyorsítja a döntéshozatalt, és a tréningeket is élvezetesebbé teszi.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
Akkor is komolyan dolgozik az agyunk, ha csak úgy ábrándozunk – erősítettek meg és egészítettek ki korábbi eredményeket a pennsylvaniai kutatók.
A Google az emberi agy nagyjából 1 köbmilliméteréről készített háromdimenziós térképet, de már ez is óriási mennyiségű adatot eredményezett.
Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.